A májunk fontos szerepet tölt be a hormonok anyagcseréjében és a méregtelenítésen túl vitamin- valamint cukorraktárként is szolgál.
A leeső vércukorszintnél mozgósítani kell a cukorraktárakat, hogy a vér cukorszintje ezáltal helyreállhasson. Ígya rosszul szabályzott cukor-háztartás önmagában túlterheli a májat. A kezeletlen, elhanyagolt inzulin-rezisztencia a nem alkoholos zsírmáj okozója, ami csökkenti a máj kielégítő működését.
A túlterhelt májra utaló jelek:
A máj tehermentesítése a Ciklusharmonizáló módszer része, ezzel a Ciklusharmonizálás Felsőfokon mentorprogramban foglalkozunk.
A mellékvese a stressz-szabályozásért felelős endokrin mirigy, mely alapvetően a szervezet energiaháztartását látja el.
Tulajdonképpen ahogy a Nap jár az égen, úgy mozog a kortizol szintje is a vérünkben a nap folyamán: reggel a megemelkedő kortizol szint ébreszt (energia!), az egyes étkezések környékén mutat némi hullámzást a szintje, de alapvetően szép lassan csökkenésbe kezd, délben még egyszer megemelkedik, majd megint csökken és estére egy minimális szintre ér (minimálisra csökken az energiánk, elfáradunk).
Amikor stressz-hatás alatt állunk, az agyunkban a hipotalamusz (hormonrendszert vezénylő karmester, a hormonális tengelyek közös képviselője) a mellékveséket stresszhormonok felszabadítására készteti, hogy ezek a vegyületek (adrenalin, noradrenalin és kortizol) és az általuk kiváltott reakciók segítsék elkerülni a veszélyes helyzeteket.
Az adrenalin hatására összeszűkülnek az erek, mindez megemeli a vérnyomást és a vért a belső szervek felől inkább az izmok felé irányítja, a kortizol pedig növeli az izmokba kerülő glükóz mennyiségét, hogy elegendő energia álljon rendelkezésre a stresszel való megküzdéshez.
Érdekes megnézni az idegesség élettani hatását a szervezetünkre: Amikor cidrizünk egy találkozástól vagy felszólalástól, többnyire elmegy az étvágyunk, vagy nem azt esszük, ami a javunkra válik. Utóbbi esetben minden bizonnyal cukorban vagy finomított szénhidrátban gazdag ételt fogunk fogyasztani (az édes íz megnyugtatja az idegeket), mely egy hirtelen vércukor emelkedést idéz elő a vérünkben, amire a hasnyálmirigy túlzott válasszal reagál és így a vércukorszintünk előbb hirtelen magasra, majd mélyre zuhan.
Ha idegességünkben elmegy az étvágyunk és nem eszünk, értelemszerűen a vércukorszint akkor is lesiktúlságos le fog esni.
Valahányszor „éhezünk” vagy cukorban és finomított szénhidrátban gazdag ételeket fogyasztunk, ami előidézi a vércukorszint zuhanását, ezt a csökkent vércukorszintet a szervezet úgy állítja helyre, hogy mellékvese hormonokat: adrenalint és kortizolt termel.
A kortizolra azért van szükség, mert ő képes aktiválni a glükoneogenezist, ami a máj glikogén (azaz cukor-) raktáraiból képes a tartalékul szolgáló cukrot felszabadítani annak érdekében, hogy így pótolja a vér cukorszintjét és a szervezet képes legyen funkcionálni.
A cukor szolgáltatja sejtjeink számára az energiát, nélküle a sejtek éheznek, mi pedig enerválttá válunk és életfolyamataink sem képesek megfelelően működni.
A mellékvese funkció alapvetően tehát a túlélésünket szolgálja, és így minden egyes stresszt jelentő helyzetben a szolgálatunkba áll. Ebből van elég a mai modern világunkban, ami azért gond, mert megnehezíti a mellékvese regenerálódását az, ha nincs elegendő pihenőideje vagy ha van egy állandóan fennálló stressz.
Pont ilyen állandó stresszorént észlelik a mellékvesék a nem megfelelően szabályozott vércukorszintet. Azt már láthattad, hogy bizony némi tudatos erőfeszítés nélkül lehetetlen elérni az egészséges, jól szabályozott vércukorszintet. Márpedig minden egyes alkalommal, amikor éhes vagy, vagy a cukorszinted túl alacsony, a mellékvese azt a parancsot kapja, hogy válasszon ki kortizolt és pótlólagos cukorhoz juttassa a szervezetedet a túlélés érdekében, hogy a tested egyáltalán képes legyen funkcionálni.
A mellékvese támogatásával a Le a stresszel Programban és a Ciklusharmonizálás Felsőfokon mentorprogramban is foglalkozunk. Kérlek, próbálj meg arról gondoskodni, hogy a vércukorszinted megfelelő legyen, mert még olyan sok stressz-forrás van, amiben érintett lehet bárki…az IR pedig további súlyos terheket ró a mellékvesédre! Persze, ha jól kezeled az IR-t, akkor nagy mértékben tehermentesül a mellékvese is!
Mellékvese érintettségre utaló jelek:
A tartósan magas inzulin szint, és az inzulin rezisztencia anovulációt, azaz az ovuláció/tüszőrepedés elmaradását eredményezheti, ami ösztrogén-dominanciához vezet.
Az ösztrogén-dominancia az az állapot a női szervezetben, amikor az ösztrogén túl sok a progeszteronhoz képest. Ez a két hormon tartja fenn és szabályozza a menstruációs ciklust.
Az ösztrogén-dominanciára utaló jelek:
Az IR és a női hormonális egyensúly kapcsolata
Az inzulin eddig nem teljesen ismert okokból stimulálni képes az androgén receptorokat a petefészek külső felületén, aminek hatására az adott női szervezetben ki fog alakulni az androgén hormon túltengés: megemelkedik a tesztoszteron (vagy a dihidro-tesztoszteron – DHT). Ez tünetekben férfias szőrösödést, fejtetői, férfias hajhullást, hasi hízást (úszógumi), aknék megjelenését jelenti (a fenti tüneteken túl).
A kórosan túltengő androgének a női szervezetben komoly szerepet játszanak a tüszőrepedés megakadályozásában. Az IR súlyosságából adódik az, hogy ez rendszeresen megtörténik-e vagy csak hébe-hóba. Most azt a példát fogom bemutatni, amikor ez rendszeres: A tesztoszteron, mint első számú férfi hormon az ösztrogénnek (elsőszámú női nemi hormonnak) az ellenlábasaként működik. Ezért egy emelkedett tesztoszteron-szint le fogja nyomni az ösztrogént, és túl alacsony ösztrogén-szintet fogunk mérni laborban a ciklus elején.
Az ösztrogén elengedhetetlen a peteéréshez, ha az ösztrogén nem ér el egy csúcsértéket a ciklus közepe táján, akkor a tüszőt és benne a petesejtet nem képes támogatni a növekedésben, így elmarad a tüszőérés/peteérés.
Ennek a következménye a progeszteron-hiány, az ösztrogén-dominancia, a terméketlenség és az éretlen bennragadt tüsző, mely cisztát képezhet. Ez előfordulhat 1-1 hónapban, de ha a háttérben inzulin-rezisztencia áll, akkor ismétlődően újra és újra megtörténik a folyamat (ez a PCO, a policisztás petefészek).
Ma a termékeny korú nők több mint 30%-a szenved PCO szindrómától, amelynek a klasszikus ismertetőjegyei az androgén túltermelődés, a magas inzulinszint és inzulin rezisztencia, illetve a krónikus anovuláció.
Ha tehát a fent leírt folyamat az inzulin-rezisztencia állapota miatt folyamatosan fennáll és rendszeresen ismétlődik, akkor hónapról hónapra mindig eggyel több, végül igen sok apró ciszta gyűlik össze a petefészkekben: ez a policisztás petefészek szindróma, röviden PCOs. Innen az elnevezés: poly (többszörös) — cisztás — ovárium (petefészek) — szindróma. Ez az állapot a tüszőrepedés és így szabad, megtermékenyíthető petesejt híján terméketlenséget jelent.
A megoldáshoz a kulcs pedig a vércukor-háztartás rendezésén van.
A Hormonharmónia Vércukor Kontroll Programjának Prémium és Vip csomagjában részletesen foglalkozunk a női hormonális egyensúlyra és ciklusra gyakorolt negatív hatások elhárításával.